Az ember egy összetetten működő szervezet, nem pusztán lélek egy testben. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan élhessünk, először ezt kell megértenünk. Ha úgy tekintünk magunkra, mint egy testben élő lélekre (amiből az utóbbit definiálni sem tudjuk), hasítást végzünk, elvágjuk a kapcsolatot , holott a kettő nem szétválasztható egymástól, sőt, valójában külön fogalomként sem emlegethető, hanem egy komplexen működő organizmus az ember. Minden viselkedésünknek, érzésünknek és gondolatunknak megvan a biológiai magyarázata, lekövethető sejtszinten.
Nézzünk néhány egyszerű példát arra, hogy hogyan függ össze a testi jóllétünk a „lelki” jóllétünkkel.
A test-lélek egységének magyarázati
Legelőször azt ismerték el a tudósok, hogy a súlyosan beteg ember, aki ágyhoz van kötve az egészségi állapota miatt, hangulata negatív lehet.
Később bebizonyosodott az is, hogy a tartósan negatív érzelmi állapot is kihatással van az egészségünkre. Például a depresszió előrejelzője több betegségnek is, illetve a tartós feszült állapot, a szorongás vagy a gyász is hasonló következményekkel járhat.
A zsigereienk
Ma már az is tudjuk, hogy a zsigeri szervek (mint például a gyomrunk vagy a bélrendszerünk) erőteljesen meghatározzák a közérzetünket. Gondolj csak arra, amikor elrontod a gyomrod vagy puffad a hasad, általánosan rossz a közérzeted. Az emésztőrendszerünkben milliónyi és milliónyi összetett rendszerben dolgozó baktérium található meg. Ha a köztük lévő egyensúly megborul, számtalan emésztőrendszeri probléma következhet be. Továbbá az is ismerős lehet bárki számára, hogy nagy stressz vagy szorongás esetén fáj a gyomra, nincs étvágya, esetleg még hányingere is van. Ha pedig ez az állapot hosszabb időn keresztül fennáll, emésztési problémákat okozhat, de erről majd máskor.
Még maradjunk egy kicsit a beleknél. Ezen a tájékon található a testünkben a plexus solaris (magyarul napfonat), ami egy ideg-köteg. Neki köszönhetjük azt az érzést, amikor „görcsbe rándul a gyomrunk” és azt is, amikor „pillangók repkednek a hasunkban”. Közvetlen összefüggésben áll a pillanatnyi közérzetünkkel. (Az autogén tréning során erre is kitérünk.)
A neurotranszmitterek
Az agyunk még egyértelműbb magyarázattal szolgál arra, hogy összetett rendszerként működünk, és nem csak helyet foglal a lelkünk a testünkben. Amikor valamire gondolunk, képalkotó eljárásokkal kimutatható az adott agyterület aktivitása. Továbbá az úgynevezett neurotranszmitterek (magyarul ingerületátvivő anyagok) játszanak szerepet abban, hogy az információk továbbítódjanak az idegsejtek között. Ha pedig ez nem megfelelően működik (aminek oka lehet a csökkent vagy éppen megemelkedett mennyiségük, de a sejteken található receptorok számának nem megfelelő mennyisége vagy éppen a működésének kifogálhatósága is), ebben az esetben különböző betegségek üthetik fel a fejüket, mint a Parkinson-kór (csökkent dopamin-szint), a skizofrénia (megemelkedett dopamin-szint), a depresszió (csökkent dopamin-, szerotonin- és noradrenalin-szint) vagy éppen a szorongás (csökkent szerotonin-szint). Láthatjuk tehát, hogy a mentális betegségek nem megfoghatatlanul lebegnek a semmiben, hanem ésszerű biológiai magyarázati vannak, legfeljebb még nem ismerjük mindegyiket.
A hormonok
Ugyanez igaz a hormonokra is. A felborult hormonháztartás pszichés következményeket is von maga után. Például a pajzsmirigy alulműködése nemcsak lelassult anyagcserével, száraz bőrrel és hajhullással járhat együtt, hanem fokozott fáradékonysággal, ingerlékenységgel és lehangoltsággal is. A progeszteron alacsony szintje szorongást és ingerlékenységet okoz, ehhez hasonlóan a tesztoszteron magas szintje is túlzott irritábilitással jár együtt.
A hormonok és a mentális jóllét kapcsolatát a későbbiekben majd részletesen is tárgyaljuk.
A test-lélek egység tudatosításának fontossága
Az egészség egyensúlyt jelent, a betegség pedig ennek az egyensúlynak a felborulását. A cél tehát az, hogy megteremtsük magunkban ezt a testi-lelki egyensúlyt, mert ha csak az egyikre figyelünk, csak tüneti kezelést alkalmazunk.
Amíg nem vagyunk tisztában azzal, hogy komplex organizmusként működünk, aminek nemcsak a testünk, de a lelkünk is a része, addig nem tudunk teljességgel kapcsolódni magunkhoz, csak többé-kevésbé sikeres próbálkozásaink lehetnek.
Hogyan segítsük elő a test-lelki harmónia megteremtését?
Önmagunk is sok mindent meg tudunk tenni azért, hogy egyensúlyba kerüljünk és kapcsolódni tudjunk önmagunkhoz. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek nem helyettesítik sem az orvosi, sem a pszichoterápiás kezelést. Ha az előbbik közül valamelyikre van szükségünk, ne kezdjünk önmagunk gyógyításába! Az alábbi példák az egyensúly támogatását szolgálják, de a komoly esetekben, amikor az egyensúly nagyon felborult, nem elegendők. Legyünk tehát felelősek saját magunkért és betegség esetén forduljunk a megfelelő a szakemberhez! Az alábbiak kiegészítő és fontos tevékenységek a kezelések mellett, illetve egészség esetén az egyensúly fenntartásához járulnak hozzá.
Jóga
A jóga több évezredes múltra tekint vissza és nem véletlenül vált népszerűvé mára a nyugati világban is. Hatékonyan képes összehangolni a test és az elme működését a légzés és a mozdulatok egysége által. Azzal, hogy komoly, de nem túlzottan megerőltető koncentrációt kíván a mozdulatok megfelelő kivitelezése és a légzéssel való összehangolása, segít a jelenben tartani az egyébként kalandozásra, rágódásra hajlamos elmét és megfékezni a nyugtalan gondolatokat.
A jóga gyakorlásához és az előnyeinek élvezéséhez nem kell guruvá válni és magunkévá tenni a keleti tanokat (persze, ha szeretnénk, miért ne), bőven elég a testmozgás és a légzés összehangolása, ahogy fentebb is írtam.
Megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás
Mivel -hacsak nem fizikai munkát végzünk- a napunk nagy részét ülve töltjük, szellemi munkát végezve és az egyetlen mozgás, a gépelés, nagyon fontos, hogy időt szánjunk a testmozgásra. Ez lehet a már fentebb említett jóga is, de persze bármilyen számodra szimpatikus testmozgás is megfelelő.
Az ülőmunka, a szellemi munka (ide tartozik a tanulás is) közben a testünk automata üzemmódban végzi a dolgát, míg az eszünk teljesen máshol jár. Például egy házi dolgozat megírása közben automatikusan gépelsz, míg a fejedben a szöveget rakod össze és nem magára a gépelésre figyelsz. Persze csak így teljesíthető a feladat, de fontos ezzel tisztában lenni és emiatt megteremteni a lehetőséget arra, hogy olyan tevékenységet is végezz, amire teljességgel oda tudsz figyelni. Ugyanez igaz azokra a munkákra is, amik nem igényelnek nagy koncentrációt csak automatikus mozdulatok sorozatát. Mivel ez az agynak nem kihívás, feladatot keres magának, tehát elkezd gondolkozni és csak azt veszed észre, hogy teljesen máshol jár az eszed.
Éppen ezért a testmozgás nagyon jó arra, hogy összekapcsoljuk a „szétválasztott” testünket és elménket, azon túl, hogy mennyire jótékony hatása van a fizikai egészségünkre is. Azonban figyelnünk kell arra, hogy ne végezzünk folyamatosan olyan nehéz és megerőltető feladatokat, amiket csak úgy tudunk teljesíteni, hogy összeszorítjuk a fogunkat és másra gondolunk, hogy kibírjuk az izmaink égő érzését.
Relaxáció
A relaxáció számos fajtája közül választhatunk, ha le szeretnénk csendesíteni az elménket és megnyugtatni a zaklatott és ezáltal feszült testünket. Gyakorolhatjuk a progresszív izomrelaxációt, csakúgy, mint az autogén tréninget vagy a testpásztázásra épülő mindefulness relaxációt. Mindegyik módszerben közös a testre való figyelés és ezen keresztül az elme megnyugtatása. A testre való fókuszálást és az ellazult állapotot azonban különböző módokon teremtik meg, de egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Fontos, hogy azt válaszd, amelyikkel a leginkább azonosulni tudsz, de akár többet is kipróbálhatsz. (Ha az autogén tréninget szeretnéd megtanulni, jelentkezz hozzám.) A későbbiekben majd a relaxációkról is lesz szó részletesebben.
Mindfulness
A tudatos jelenlétet nemcsak relaxáció során gyakorolhatjuk, hanem a nap bármelyik pillanatában onnantól kezdve, hogy kinyitjuk reggel a szemünket, egészen odáig, hogy este elalszunk. A mindfulness lényege abban rejlik, hogy csak és kizárólag arra a pillanatra figyelünk, amiben éppen vagyunk, tehát a jelen pillanatra. Teljes egészében átadjuk magunkat a jelennek, nem hagyjuk, hogy a testünk robotpilóta üzemmódban tegye a dolgát, miközben a gondolataink teljesen máshol (a múltban vagy valahol messze a jövőben járnak). Minél többször tudjuk megélni a jelen pillanatot, annál inkább egyensúlyba kerülünk és kevésbé „szakad el a testünk és a lelkünk egymástól”.
Ha szeretnél néhány ötletet arra, hogy hogyan tudsz a jelenben maradni, hallgasd meg ezt a podcast epizódot.
Kikapcsolódás alkotással
A jelen pillanat megélésének és az önmagunkkal való kapcsolódásnak jó módja az alkotás. Az emberek nagy része szinte egész nap a számítógép előtt ül és szellemi munkát végez. Még ha kreatív is a munkája és alkotásnak nevezhetjük, például ha internetes tartalomkészítő vagy író, akkor is valószínűleg a képernyő előtt ül és gépel. Alkotás születik, szellemi termék, de teljesen más az az alkotás, amit kézzel készítünk és kézzelfogható dolog készül belőle. Nem kell művésznek lenned, csak az a lényeg, hogy a saját örömödre, önmagadnak tudj alkotni. Lehet ez festés, rajzolás, kötés, horgolás, varrás, agyagozás, akármi. Válassz ki egy szimpatikus tevékenységet és kezdd el csinálni. Csak az alkotásra figyelj, az alkotás öröméért csináld, ne azért, hogy tökéletes legyen.
Elegendő alvás
Az alvás fontosságát és nélkülözhetetlenségét remélem nem kell hangsúlyoznom. Ezidő alatt regenerálódik a szervezetünk és dolgozzuk fel a nap eseményeit. Ha erre nem biztosítunk elég időt vagy nem figyelünk a minőségére, akkor rövidtávon csak fáradtak leszünk, de hosszútávon romlik a koncentrációs képességünk, a kognitív teljesítményünk, az emésztésünk, a veseműködésünk, stb. Állandóan feszültek leszünk, az izmaink bemerevednek, ami további problémákat hoz magával, ingerlékenyek és szorongóak leszünk.
Ezek elkerülése érdekében fontos, hogy időben feküdjünk le és előtte kezdjünk el lecsendesedni, megteremteni az alváshoz szükséges hangulatot, nyugalmat. Reggel pedig szintén építsünk be egy kis fokozatosságot, legrosszabb esetben is legalább nyújtózkodjunk, hogy összekapcsolódjunk magunkkal, de még jobb, ha reggel be tudunk iktatni pár perc relaxációt, jógát vagy valamilyen számunkra kedves tevékenységet, ami megalapozza a napunkat.
Megfelelő mennyiségű és minőségű étkezés
„Az vagy, amit megeszel” – halljuk úton-útfélen, és ha nem is kell ezt véresen komolyan venni, valamilyen alapja mégiscsak van. Gondoljunk csak bele, mennyire megalapozza a hangulatunkat az étkezésünk. Ha nem eszünk, éhesek és ingerlékenyek vagyunk, ha túl sokat eszünk, elfáradunk, lecsökken az energiaszintünk. A megfelelő minőség az emésztésünk szempontjából fontos , hiszen ha a beleink nem érzik jól magukat, rögtön tapasztaljuk a közérzetünkben is.
Sem a megfelelő mennyiséget, sem a minőséget nem én fogom megmondani, mert nem ez a szakterületem. Azonban arra felhívom a figyelmed, hogy kezdj el figyelni rá, ha szeretnél egyensúlyba kerülni és jó kapcsolatot teremteni saját magaddal. A későbbiekben szeretnék ennek is külön témát szentelni, természetesen egy szakértő meghívásával.
Ha tetszett, oszd meg valakivel és böngéssz a korábbi cikkek között is.