Egy-egy napunk során érzelmek széles tárházát tapasztalhatjuk meg. Ezek között vannak kellemes érzelmek, mint a boldogság, öröm, elégedettség és kellemetlenek, mint például a szomorúság, félelem vagy a magány. Míg az előbbieket szeretjük érezni és törekszünk rá, hogy minél többször átélhessük őket, addig az utóbbiakat fájdalmas megtapasztalni és gyakran törekszünk az elkerülésükre.
Azonban ennek a stratégiának negatív következményei lehetnek, úgyhogy nézzük meg mit érdemes tennünk, amikor felbukkan egy kellemetlen, fájdalmas érzés bennünk.
Miért nem lenne szabad elkerülni a kellemetlen érzelmeket?
Érzések széles skáláján ám átélésére vagyunk képesek. Az érzelmi életünk akkor mondható egészségesnek, amennyiben ugyanúgy meg tudjuk tapasztalni mind a hat alapérzelmet (öröm, szomorúság, harag, undor, félelem, meglepődés) és ezek al-érzelmeit, nemcsak egyes érzelmeket szelektíven.
Ha el akarjuk kerülni a kellemetlen érzelmek megtapasztalását csak olyan áron tudjuk megtenni, ha elbúcsúzunk a kellemes érzelmektől is. Az érzelmeink egy közös termosztáton helyezkednek el, amit ha lejjebb csavarunk, hogy ne legyenek olyan intenzívek a fájdalmas érzések, lecsavarjuk velük együtt a kellemeseket is. Ez pedig kiüresedéshez, depresszióhoz vagy akár pszichoszomatikus betegségekhez is vezethet.
Másrészt az érzelmeink jelzések arról, hogy mire van szükségünk. Egyfajta “tünetei” annak, hogy mi zajlik bennünk miközben a világban mozgolódunk. Megéri figyelni őket, hogy a lehető legteljesebb életet élhessük. Erről van szó a további bekezdésekben.
Ismerd fel és azonosítsd
Sok ember, amikor történik vele valami és megkérdezik hogyan érzi magát ettől, legfeljebb annyit tud mondani, hogy jól vagy rosszul, illetve pozitív vagy negatív érzelem jelent meg benne.
Nem szerencsés azonban az érzelmeinket pozitív vagy negatív töltéssel felruházni. Tény, hogy egyes érzelmeket szeretünk érezni, míg másokat kellemetlennek vagy egyenesen fájdalmasnak találunk, azonban a negatív címkével való illeték azt az üzenetet közvetíti, hogy a “rossz érzést” nem szabad érezni, hiszen az rossz, negatív. Holott ez nem igaz. Minden érzés teljes joggal jelenik meg bennünk, minden érzésnek helye van, egyetlenegy érzés miatt sem kell bűntudatot éreznünk. Ugyanis az érzések megjelenése közvetlen következménye annak, hogy hogyan értékeljük a megtörtént eseményeket. Az érzéseket nem tudjuk közvetlenül irányítani, befolyásolni. Amire ráhatásunk van azok a gondolataink és persze a viselkedésünk. Hogy egy példával tegyem érthetővé, nézzük meg Paulina esetét.
Esetpélda
Paulina keményen dolgozik a munkahelyén, igyekszik a lehető legjobban teljesíteni. Azonban amikor megüresedik egy magasabb pozíció, a főnökei mégis egy kollégájának ajánlják fel a lehetőséget. Mit érez ebben az esetben Paulina? Az attól függ hogyan értelmezi a történteket. Ha az a gondolat jelenik meg benne automatikusan, hogy “Úgy látszik nem elég ez a teljesítmény, sokkal keményebben kellett volna dolgoznom, nem vagyok elég jó erre a pozícióra, akkor szomorú lesz, értéktelennek érzi magát. Azonban ha azt gondolja “Ő meg sem érdemli ezt az előléptetést, hiszen sokkal kevesebbet tett hozzá a cég működéséhez, mint én.” akkor dühös és irigy vagy féltékeny lesz. A történés ugyanaz, az érzelmi reakció mégis attól függ, hogy milyen kontextusba helyezzük a történteket és hogyan értelmezzük azokat. Az érzéseink tehát automatikus következményei a gondolatainknak és éppen ezért nem kell bűntudatot éreznünk azért, mert esetleg dühösek vagyunk valakire. A viselkedésünk az, amit tudatosan szabályoznunk kell. Lehetek akármennyire dühös valakire, azonban ezt csak úgy fejezhetem ki, hogy azzal ne bántsam a másikat.
Amikor megjelenik bennünk egy érzelem leképeződik a testünkben és kapcsolódik hozzá egy testérzet. Például, amikor dühösek vagyunk ökölbe szorulhat a kezünk, amikor félünk remegünk, amikor zavarba jövünk elpirulunk. Néha ezeket nem vesszük észre, míg más esetekben csak a testérzetet tudatosítjuk és nehéz hozzá érzelmet kapcsolnunk.
Fontos, hogy gyakoroljuk az érzelmeink tudatosítását, de hagyjuk el a címkézést és az ítélethozást. Az érzelmeink nem rosszak vagy jók attól, hogy kellemetlen vagy kellemes érezni őket.
Éld meg az érzelmeidet
Kihagyhatatlan lépés a helyes érzelemszabályozásban az érzelmek megélése. Azzal, ha elfojtjuk őket csak megágyazunk a pszichoszomatikus betegségeknek, a depressziónak és egyéb mentális zavaroknak. Ha folyamatosan elkerüljük a kellemetlen érzések átélését tudattalanul is azt tanuljuk meg, hogy ezeket nem szabad vagy veszélyes érezni, így félni fogunk tőlük és még inkább felerősödnek.
Az érzelmeidtől nem kell félni, nem maradnak meg örökké, egy idő után maguktól lecsendesülnek. Érdemes úgy tekinteni rájuk, mint a tenger hullámaira. Te vagy a szörfös, a hullámokra szükséged van, csendes vízen nem tudsz szörfözni. Ahogy jönnek feléd a hullámok hagyhatod hogy elsodorjanak, de akár meg is tanulhatod meglovagolni őket.
Azonosítsd az érzelmek okát
Ahogy Paulina esetéből megtanultuk, az érzelmeink okát a gondolatainkban kell keresni nem pusztán az átélt eseményekben. Amikor megtapasztalsz egy nagyon kellemetlen érzést, fogadd el, majd keresd meg mi válthatta ki. Milyen gondolatok fogalmazódtak meg benned? Megjelentek negatív gondolatok automatikusan az esemény megtörténtekor vagy utána? Ha igen, vizsgáld meg ezek realitását. Sok esetben az automatikusan megjelenő negatív gondolataink nem a realitáson alapulnak. Ilyenkor szükség van ezek tudatosítására, megvizsgálásukra és racionalitáson alapuló átkeretezésükre. (Ez a módszer nagyobb volumenű annál, minthogy ebbe a cikkbe beférjen, de a jövőben biztosan készülök valamivel, amiből megtanulható.)
Abban az esetben, ha a negatív gondolataidnak van realitása, egyszerű problémamegoldásra lesz szükséged, hogy megnézd tudsz-e változtatni valamit a helyzeteden.
Töltsd be a betöltetlen szükségletet
Az érzelemszabályozás kihagyhatatlan eleme az esetleges betöltetlen szükségleteid megvizsgálása és természetesen a betöltésük. A sématerápiás szemléletű tanácsadásaim során az egyes erős érzelmeket kiváltó helyzetekben megkeressük, hogy mi lehet az az érzelmi szükséglet, ami nincs betöltve. Az érzelmi alapszükségletekről ebben a cikkben olvashatsz bővebben. A későbbiekben pedig majd részletesebb cikket hozok arról, hogy mi történik pontosan, amikor betöltetlen egy érzelmi alapszükségletünk és mit tudunk tenni.
Összefoglalás
Az érzelmek mindegyike elfogadható, jogos érzelem, bár valamelyiket kellemes, míg másokat kellemetlen megtapasztalni. A fájdalmas érzelmek átélésének elkerülése hosszútávon számos negatív következménnyel jár, úgy mint a mentális vagy pszichoszomatikus betegségek.
Az érzelmeink jeleznek arról, hogy mi játszódik le bennünk, milyen gondolatok futnak át az agyunkon egy-egy eseményhez kötődően. Tehát az érzelmeket nem pusztán a történések, hanem a róluk alkotott gondolatok befolyásolják. Az érzelmeinkhez testérzetek is kapcsolódnak, amik a segítségünkre lehetnek az érzelmek azonosításában.
Az érzelemszabályozás lépései:
- Érzelmek felismerése, azonosítása
- Érzelmek elfogadása, megélése
- Negatív automatikus gondolatok megfogalmazása, racionalizálása
- Betöltetlen alapvető érzelmi szükségletek feltérképezése és betöltése
Az érzelmeidtől nem kell félni, nem az ellenségeid. Használd inkább jelzőrendszerként az életed kiteljesítéséhez!
Ha nem akarsz lemaradni a témában érkező cikkekről, iratkozz fel az Életfűszerező Hírlevelére az oldal alján.
Érdekel a pszichológia? Esetleg Te magad is pszichológus, pszichológus hallgató vagy? Szeretnéd minél több emberhez eljuttatni a tudásodat? Legyél az Életfűszerező szakmai tagja! A részletekről bővebben itt tudsz olvasni.