Miért stresszelünk? – jó stressz és rossz stressz

Mit szólsz, ha azt mondom, hogy a stressz nem egy ördögtől való dolog? Sőt, továbbmegyek, létezik „jó stressz” is. De akkor mégis miért vagyunk szarul, ha stresszelünk, miért betegszünk meg tőle akár?

Minden az értékelésen múlik

Amikor történik egy esemény, ami egy potenciális stresszor, tudattalanul értékeljük, hogy ez pozitív-e vagy negatív ránk nézve. Ha pozitív, akkor eu-stresszről beszélünk, ami nem megterhelő a szervezetünk számára. Eu-stressznek számít a sportolás, a szex, a szerelem vagy az izgatott várakozás is. Ez a stressz kell a szervezetnek, enélkül élni pont annyira egészségtelen lenne élni, mint állandó krónikus stresszben.

Ha viszont negatívan értékeljük a helyzetet, akkor további értékelésekre van szükség, amik persze nagyrészt tudattalanul történnek, a belső reprezentációink és a kialakult gondolkodási sémáink által.

Elsődleges értékelés

Az elsődleges értékelés során arról „döntünk”, hogy az adott esemény milyen hatással van ránk: csak a jelenben kellemetlen vagy a jövőre nézve fenyegető, esetleg kihívásként tekintünk rá?

Másodlagos értékelés

A másodlagos értékelés kapcsán számba vesszük a lehetőségeinket, hogy felmérjük, van-e elég erőforrásunk a helyzettel való megküzdésre.

Ha az értékelések során úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy nincs nagy jelentősége a jövőre nézve, esetleg még kihívásnak is tekinthető, nem alakul ki a stresszállapot, hiszen valószínűleg könnyen meg tudunk birkózni vele.

Azonban ha fenyegetőnek érezzük a helyzetet és azt érezzük, hogy nem vagyunk elég erőforrás birtokában ahhoz, hogy megküzdjünk vele, kialakul az úgynevezett stressz-állapot, ami számos szomatikus problémát hozhat magával.

Ebben rejlik a különbség, hogy miért betegszik bele valamilyen stresszes helyzetbe az egyik ember, míg a másiknak meg sem kottyan ugyanaz.

Akut és krónikus stressz

Fontos megkülönböztetnünk az akut stresszt a krónikustól.

Az akut stressz rövid ideig tart, és bár kiváltódnak a stresszor okozta fiziológiai változások (megemelkedett vérnyomás, szapora szívverés, gyors és felületes légzés, befeszült izmok, stb.), -amit összességében „üss vagy fuss” reakciónak nevezünk- mivel a helyzet gyorsan megoldható ezek inkább az előnyünkre válnak, mint a hátrányunkra. Akut stressznek tekinthető, amikor véletlenül rátesszük a kezünket a forró tűzhelyre, így az „üss vagy fuss” reakciónak köszönhetően gyorsan el is kapjuk onnan.

Azonban a krónikus stressz nem ennyire egyértelmű és nem oldható meg ilyen egyszerűen. Legtöbbször pszichoszociális stresszorok váltják ki, mint például egy rossz párkapcsolat vagy egy tartósan megterhelő munkahelyi környezet. Ezekben a helyzetekben ugyanúgy bekövetkeznek a fentebb említett fiziológiai változások, viszont az „üss vagy fuss” válasz egyik része sem alkalmazható. Mivel ez a készenléti állapot huzamosabb időn keresztül fennáll, bekövetkeznek a szomatikus problémák. Ezek az alábbiak lehetnek:

  • kardiovaszkuláris betegségek
  • emésztőrendszeri betegségek
  • izom- és csontrendszer elváltozásai
  • szexuális funkciózavarok
  • pszichés zavarok (főleg alvászavar vagy hangulat- és szorongásos zavarok)

A következő cikkben a fenti betegségekről olvashatsz majd részletesebben, illetve arról, hogy hogyan tudod elkerülni őket.

Ha szeretnél még többet megtudni a stresszről, hallgasd meg az erről szóló podcast epizódot az Életfűszerező Podcast csatornán.

Ha pedig hasznosnak találtad a cikket küldd el valakinek, illetve böngéssz a korábbi cikkek között is, illetve iratkozz fel a hírlevélre, hogy értesülj a hetente megjelenő új cikkekről.

Leave A Comment