A cím kicsit csalóka. Eredetileg úgy terveztem, hogy csak a fantasykkal fogok foglalkozni, de aztán ahogy utána néztem a különböző streaming szolgáltatók toplistáinak, kiderült, hogy a különböző rokon műfajok, mint a sci-fi és a horror, amelyek szintén a fantasztikus kategória alá tartoznak (és itt a fantasztikus alatt a műfajt értem) is igen nagy népszerűségnek örvendenek így őket is beleszámítottam a legjobbakba. A Netflixen elérhető, minden idők eddigi 15 legtöbbet streamelt sorozata közül is 5 ide tartozik. Az HBO tekintetében ez az arány valamivel alacsonyabb, „csak” 11/2.
A cikk alap ötlete onnan jött, hogy akárhányszor végignézem a Netflix aktuális top10 sorozatát, mindig van benne legalább 1-2 fantasy. (Más streaminget nem használok, így azokról nincs ilyen tapasztalatom.) De ha csak arra gondolunk, hogy azok a sorozatok, amik nagyon nagyot mennek és tényleg mindenki hallott róluk, még az is aki nem nézte, azok is a fent említett műfajok közül kerülnek ki. És bizony felmerült a kérdés, hogy miért?
Miért olyan népszerűek a fantasyk?
Ha belegondolok a saját sorozatnéző szokásaimba, akkor általában olyankor fordulok a fantasy felé, ha már nagyon elegem van mindenből is. Például a vizsgaidőszakban. Így arra jutottam, hogy mivel arra az 1-2(-3…) órára, – nyilván attól függően, hány részt nézek meg egymás után – egy, az enyémtől annyira gyökeresen különböző világba kerülök például A Vaják által, hogy teljesen megfeledkezem a saját búmról-bajomról.
Ezeknek a történeteknek a szereplői, olyan megpróbáltatásokkal néznek szembe, amikkel több, mint valószínű, hogy nekem soha nem kell majd. Durva lenne, felbukkanna valahol egy szörny vagy egy csapat tünde. Így gondtalanul szurkolhatok a szereplőknek anélkül, hogy közben eszembe jutna a másnapi to do listám.
De mit mond a szakirodalom?
„A fikció valójában egy történetet mond el azzal a céllal, hogy egy teljesen más történetet meséljen” – írja Pavol Štubňa 2019-ben a témával kapcsolatban megjelent cikkében. Szerinte és az általa használt források szerint a fantasy az elmesélt történetnél sokkal mélyebb rétegek felé mutat, mint például egy szülő-gyermek kapcsolat, karrier vagy munka viszonya, életutakat meghatározó döntések. A kitalált világok mindig hasonlítanak valamennyire a miénkre. Mondjuk egy királyságban játszódnak és ehhez természetesen tudunk kapcsolódni, hiszen a való világban is vannak királyságok. De a megjelenő karakterek egy része is simán szembejöhetne az utcán. Így a történet teremt a befogadóval egy közös valóságot, miközben elgondolkodtatja a már említett mélyebb rétegekről.
Más források szerint a fantasy által felvonultatott karakterek, mint a harcos, a tolvaj, a pap és a varázsló különböző személyiségjellemzőket testesítenek meg, mint az Intuíció, Érzékelés, Érzés és a Gondolkodás. Ezek a személyiségjegyeket önmagunkban is megtalálhatjuk. Ezáltal azonosulni tudunk a szereplőkkel, bele tudjuk helyezni magunkat a helyzetükbe és végig tudjuk gondolni, hogy én mit tennék, ha Ríviai Geralt helyében lennék? Ez segít – szerintem – az önismeret fejlesztésében is, hiszen egy-egy ilyen gondolatkísérlet után azt is megvizsgálhatjuk, hogy miért döntöttem volna úgy, ahogy? Illetve, attól függően, hogy melyik szereplőhöz érezzük magunkat a legközelebb, felfedezhetünk eddig rejtve maradt jellemvonásokat.
Lehet-e negatív hatással a fantasy?
A válasz az, hogy igen. Mint mindennek, ennek is van jó és rossz oldala. Ha túlságosan belehelyezkedünk egy-egy sorozat világába és a történet-beli „valóság” elemeit keressük a mindennapjainkban, nem fogjuk megtalálni. Hogy is találnánk meg, hiszen a sorozat nem is valódi, csak fikció. Ez hatalmas csalódáshoz fog vezetni és akár a valóságból való kiábránduláshoz is, ami maga után vonhat számos mentális problémát.
Korábban említettem, hogy általában egyfajta menekülőútként tekintek a fantasyra. Viszont nagyon fontos odafigyelni, hogy ezt milyen mértékben alkalmazzuk. Nem mindegy, hogy csak egy zsúfolt nap után szeretnék kikapcsolódni vagy figyelmet sem fordítok a problémákra és meg sem próbálok megoldást találni, hanem inkább helyette benyomom a Netflixet.
Azt gondolom, hogy nagyon könnyű átcsúszni egyikből a másikba. Így különösen fontos, hogy átgondoljuk, milyen módon fogyasztjuk ezeket a sorozatokat (vagy akár könyveket), mellettük mennyire figyelünk a körülöttünk zajló eseményekre, a minket körülvevő emberekre.
Te szereted a fanatsyt? Van kedvenced?
Iratkozz fel az Életfűszerező hírlevelére, hogy elsőként értesülj a legújabb cikkekről, podcast epizódokról és mindenről, ami Életfűszerező!
Érdekel a pszichológia? Esetleg Te magad is pszichológus, pszichológus hallgató vagy? Szeretnéd minél több emberhez eljuttatni a tudásodat? Legyél az Életfűszerező szakmai tagja! A részletekről bővebben itt tudsz olvasni.