Ciki vagy cuki? – Rajzfilm nézés felnőttkorban

Rajzfilmeket néztem a neten, főztem egy kávét.
– Sally Rooney: Baráti beszélgetések

Hogy én mennyire örültem, amikor láttam leírva ezt a mondatot! Szeretem a meséket. Még ma is előfordul, hogy leülök és rajzfilmeket nézek a tévében. De a környezetemtől leggyakrabban mégis azt a visszajelzést kaptam/kapom, hogy ez milyen dedós már! Felnőtt vagyok, ne nézzek meséket!

Közben meg volt, hogy a barátaimmal Magyar népmeséket vagy a 101 kiskutyát néztük meg este kikapcsolódásképpen. De azt is hiába tagadnánk, hogy amint meghalljuk, hogy Fürge róka lába, surranó kis árnyak… mindannyian (magunkban) dúdolni kezdjük a dalt.

 

Rajzfilmek gyerekkorban

A rajzfilmek, ahogy az írott mesék is, tanítják a gyerekeket, megpróbálják felkészíteni az életre, vagy legalábbis megmutatni nekik, hogy milyen is odakint a nagy világban. (Nyilván egyik mese sem helyettesíti a tapasztalatszerzést és a saját utunk kitaposását!) Gondoljunk csak a régi falusi emberekre. Télen, amikor az asszonyok és a lányok elmentek a fonóba, történeteket meséltek egymásnak, amik aztán szájról szájra terjedtek, majd népmesévé váltak. De minden (nép)mesének volt tanulsága, amit útravalóként hazavihettek magukkal.

A gyerekeknek elsősorban az a fontos, hogy olyan témájú legyen a mese, amit szeretnek, például ha éppen dínó korszak van, tuti, hogy a T-rex expressz nagy kedvenc lesz! Ezen kívül még azokat a rajzfilmeket fogják szívesen nézni, amik izgalmasak. Nem hiába van nagyjából mindig valami kalamajka, amit meg kell oldani, legyen ez csupán annyi, hogy ki ette meg a csokitortát?

Mit látnak egy mesében a felnőttek?

Természetesen ugyanazt (is) mint a gyerekek. Látják a csokitorta rejtélyét megoldani próbáló szereplőket, de ennél (ha van) a mélyebb tanulságot, üzenetet is észreveszik. Nem hiába van tele az internet olyan cikkekkel, videókkal, amiknek a címe így kezdődik: Amit csak a felnőttek vettek észre…

Általában ha nem is azonnal, de ha kicsit jobban elgondolkodunk a látott rajzfilmen, akkor találunk mögöttes jelentést. Ott van például a Shrek. A felnőttek észre fogják venni benne azt az üzenetet is, hogy a külső nem minden. Hiszen valljuk be, Shrek nem a legjóképűbb mesehős az univerzumban, mégis hihetetlenül szerethető! Vagy Spongyabob akármilyen bugyuta vagy idegesítő is tud lenni, a barátaiért képes bármire. (Tudom, ez utóbbi, elég megosztó rajzfilm. De mindenki ismeri, így tökéletes példa szerintem.)

Szóval a felnőttek észreveszik azokat a momentumait is a rajzfilmeknek, amik nincsenek annyira az arcunkba tolva, mégis a mese fontos részét képzik.

De csak emiatt nézünk rajzfilmeket?

Szerintem nem!

A rajzfilmek meg sem próbálják a valóságosság látszatát kelteni, mert nem ez a feladatuk. Elmesélnek egy történetet, szórakoztatnak, megosztják a tanulságot és ennyi. De pont azért, mert tudjuk, hogy nem valóságosak, segíthetnek kicsit kikapcsolni. Tehermentesítik a folyamatosan pörgő agyunkat. Erre ráerősít az is, hogy rajzolt vagy animált képet látunk, esetleg a szereplők hangja is kicsit torzított, amolyan rajzfilmes. Így, még ha el is gondolkodunk azon, hogy Az oroszlánkirályban terítékre kerül az árvaság és az elkerülés témája, valamint egy nem hagyományos családot is bemutat (Timon és Pumba nevelik fel Szimbát), elsősorban a szórakoztató funkcióját fogjuk értékelni a történetnek.

Plusz ott van a nosztalgia is, hogyha elkapjuk a gyerekkori kedvenc rajzfilmünket, az jó érzés, előkerülnek a jó emlékek.

Akkor ciki vagy cuki felnőttként rajzfilmeket nézni?

Semmiképpen sem ciki! Azt meg, hogy cuki, mindenki döntse el maga. 😉

 

Szerintem ez ugyanolyan, mint amikor például valaki szereti a komolyzenét vagy a boxot. Nyilván nagyon fontos, hogy miért ülünk le rajzfilmeket nézni. Ha a nosztalgia vagy kikapcsolódás miatt, akkor azzal semmi baj. Viszont ha komolyan elhisszük, hogy a Marsupilami ott ugrál a dzsungel fái között és komoly összegeket költünk olyan túrákra, ahol megpróbáljuk távcsővére kapni, akkor az már nincs rendben.

Összességében úgy gondolom, hogy a mesék fontosak mindannyiunk számára. Lehetnek kiinduló témái egy beszélgetésnek, jó esti program és agy tehermentesítő „foglalkozás” is.

 

Kata

Iratkozz fel az Életfűszerező hírlevelére, hogy elsőként értesülj a legújabb cikkekről, podcast epizódokról és mindenről, ami Életfűszerező!

Érdekel a pszichológia? Esetleg Te magad is pszichológus, pszichológus hallgató vagy? Szeretnéd minél több emberhez eljuttatni a tudásodat? Legyél az Életfűszerező szakmai tagja! A részletekről bővebben itt tudsz olvasni.

Leave A Comment