Az 1970-es években Peter Sifneos pszichiáternek köszönhetően egy új fogalom bővítette a pszichológiai szakkifejezések körét: az alexitímia.
De mit is jelent az alexitímia kifejezés? A szó görög eredetű, a-lexithymia, azaz szavak hiánya az érzések leírására. Szokták még úgy is emlegetni, mint az „érzések érzésének képtelensége” vagy „érzelmi analfabétizmus”.
Bár sok negatív „tünettel” jár együtt, az alexitímia mégsem betegség, hanem egy személyiségvonás.
Miből ismerhető fel az az alexitímia?
Három fő jellemzője van a jelenségnek:
- az érzelmek felismerésének, azonosításának, címkézésének nehézsége
- az érzelmek kifejezésének nehézsége
- pragmatikus gondolkodás
Ezek következtében az alexitímiás személyek merevek, visszahúzódóak, akik nehezen működnek társas helyzetekben. A konfliktusokat messziről elkerülik, nem képesek az asszertivitásra. A gondolkodásuk konformista, nehezükre esik az absztrakt gondolkodás, inkább a konkrétumokat kedvelik és nagyon gyakorlatiasak. Interperszonális kapcsolataikban távolságtartóak, sokszor hidegnek tűnnek. Sőt, egyenesen kényelmetlennek élik meg az intimitást, az érzelmi közelséget. Emiatt az emberi kapcsolatok egyáltalán nem élveznek prioritást az életükben, teljesen háttérbe szorulnak. Nagyon gyakran jár együtt az alexitímia az érzelmi intellligencia és emiatt az empátia alacsony szintjével.
Fontos kiemelni, hogy természetesen itt is, mint mindenhol, különböző fokozatok vannak, a nagyon enyhétől kezdve, egészen a súlyosig terjedően.
Az érzelmek felismerésének nehézsége
Az alexitímiás személy számára gondot okoz, hogy pontosan azonosítani tudja az érzéseit. Gyakran csak a jó és a rossz érzések elkülönítésére képes, de azon belül már nem tudja differenciálni és megnevezni az érzéseit. Súlyosabb esetekben az is nehezére esik, hogy a testi érzeteit megkülönböztesse az érzelmi állapotaitól.
Az érzelmek kifejezésének nehézsége
Az alexitímiás személy nemcsak, hogy nem képes felismerni és azonosítani az érzelmit, de a kifejezésük is akadályokba ütközik. Látszólag nem tudnak örülni a dolgoknak, a rossz hírek nem viselik meg őket, mindig egykedvűnek és unottnak tűnnek.
Érdekes viszont, hogy a düh és a félelem szabadon kifejeződik az alexitímiásoknál is. Azonban ezeket az érzéseket sem tudja tudatosítani, képtelenek összekötni az érzelem következtében kialakuló viselkedésüket a gondolataikkal.
Pragmatikus gondolkodás
Az alexitímiás személy gondolkodása „földhöz ragadt”, mindennél fontosabbnak tartja a racionális gondolkodást, nem tud elvonatkoztatni a helyzetektől és absztraktan, szimbólumokban gondolkozni.
Mi az oka az alexitímia kialakulásának?
Számtalan elmélet született már az alexitímia lehetséges okairól, de nagyon valószínű, hogy nem vezethető egyetlen okra vissza a kialakulása.
Kapcsolati probléma
Mindenképp meg kell említenünk a korai szülő-gyerek kapcsolat sérülését, mint lehetséges okot. Hiszen normális esetben a szülő tanítja meg a gyermekének az érzelmei felismerését és megfelelő kifejezését. Azonban ha valami miatt a szülő erre nem képes, például ő maga is alexitímiás vagy valamilyen mentális zavartól szenved, illetve a gyermeket elhanyagolják, nem tudja megtanulni felismerni és megnevezni az érzelmeit, így azok csak egy nagy masszaként kavarognak benne. Továbbá azt sem tanulja meg, hogy hogyan lehet adaptívan kifejezni az érzelmeit mások előtt, így könnyen lehet, hogy elfojtódnak benne az érzelmek vagy éppen megszelidíthetetlenül törnek elő belőle.
Biológiai okok
A kutatók számos biológiai magyarázatot is találtak az alexitímiára. Az egyik elmélet szerint például a különböző agyterületek (mint az amygdala, az insula, az orbitofrontális kéreg vagy a striatrum) csökkent felszíne játszhat szerepet az érzelmi élet nem megfelelő működésében, hiszen ezek a területek kiemelt fontossággal bírnak az emocionalitásban. Egy másik elmélet szerint a limbikus rendszer és a neokortex között nem megfelelő az összeköttetés és mivel a limbikus rendszer felelős az érzelmekért, a neokortex pedig az intelligenciáért és az észlelésért, így a felmerülő érzések elfojtódnak és nem jutnak el a neokortexbe. Olyan elmélet is született, hogy az alexitímia oka a két agyfélteke közötti kommunikációs zavarban rejlik, így az információk nem tudnak megfelelően áramlani a két agyfélteke között. Ezeken kívül is bőven találhatók még teóriák az alextímia okára, de nem untatnám tovább ezzel az Olvasót.
Hogyan kezelhető az alexitímia?
A terapeuták egyetértenek abban, hogy rendkívül nagy nehézségekbe ütközik az alexitímiás kliensek kezelése. Ennek fő oka az, hogy az alexitímiás személynek nem feltétlenül okoz kellemetlenséget az állapota, a környezetének viszont annál inkább, így a kliens nem motivált a terápiában való együttműködésben. Ráadásul a terápiás munka nagyon magas szorongást vált ki belőlük, hiszen feltörnek az elfojtódott érzéseik, amikkel szembesülni kénytelenek. Emiatt nagy a valószínűsége annak, hogy abbahagyják a terápiát.
Hatékony terápiás módszerek
Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy az általános „beszélgetős”, azaz a verbális terápiás módszerek nem tudnak hatékonyak lenni az alexitímia kezelésében, hiszen a személy nem tudja szavakkal megfogalmazni az érzéseit. Éppen ezért sokkal jobb választásnak bizonyulnak a különböző non-verbális terápiák, mint például a művészetterápia vagy a relaxációs technikákat alkalmazó terápiák, illetve a hipnózis.
Összességében tehát nehéz munka és hosszú ideig tartó folyamat az alexitímia kezelése, de a megfelelő terápiával és a motiváció folyamatos szinten tartásával lehetségessé válik.
Ha hasznosnak találtad a cikket, oszd meg a barátaiddal és böngéssz a többi cikk között.
Felhasznált irodalom:
- Cserjési R. Luminet, O. & Lénárd L. (2007). A Torontói Alexitímia Skála (TAS-20) magyar változata: Megbízhatósága és faktorvaliditása egyetemista mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 62(3), 301-314.
- Hoppe, K.D. & Bogen, J.E. (1977). Alexithymia in twelve commisturotomized patients. Psychotherapy and Psychosomatics, 28, 148-155.
- Költő A. & Bányai É. (2015). Az alexitímia és a hipnotikus fogékonyság összefüggése: Szakirodalmi áttekintés. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 16(1), 1-33.
- Moormann, P.P., Bermond, B. & Albach, F. (2004). The Reality Escape Model: The intricate relation between alexithymia, dissociation and anesthesia in victims of child sexual abuse. In I. Nyklíček,, L. Temoshok & A. Vingerhoets (Eds.). Emotional expression and health: Advances in therory, assessment and clinical applications. (pp. 82-98). Hove: Brunner-Routledge.
- Procházka, R. & Lecbych, M. (2018). Problems in specifying alexithymia: A review of the empirical literature. Journal of Interdisciplinary Research, 8(2), 198-203.
- Sifneos, P.E. (1973). The prevalence of „alexithymic” characteristics in psychosomatic patients. Psychotherapy and Psychosomatics, 22, 255-262.
- Vanheule, S., Desmet, M, Meganck, R. & Bogaerts, S. (2007). Alexithymia and interpersonal problems. Journal of Clinical Psychology, 63(1), 109-117.
- Wearden, A., Cook, L. & Vaugan-Jones, J. (2003). Adult attachment, alexithymia, symptom reporting and health-related coping. Journal of Psychosomatic Research, 55(4), 341-347.
- Xu, P., Opmeer, E.M., van Tol, M., Goerlich, K.S. & Alemann, A. (2018). Structure of the alexithymic brain: A parametric coordinate-based meta-analysis. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 87, 50-55.